 |
| Gustav Klimt: Judit I. (1901) olaj, vászon, 82 x 42 cm |
Honnan és mikor indult a ma ismert grafika? Kiknek a nevéhez fűződnek az első grafikák? Milyen technikákat használtak akkoriban? Ezekre a kérdésekre is választ kapsz a következő kisebb bejegyzés sorozatból. Először a szecesszió festészetéről, külföldi és hazai alkotók munkásságáról, munkáinak általános jellemzőiről olvashatsz.
A szecesszió festészete
Ez a korszak mind építészetében és képzőművészetében is lázadást hozott. A festők az impresszionistákkal ellentétben nem pusztán a pillanatnyi benyomásokat akarták vásznaikon megörökíteni, hanem a mélyebb tartalmakat is. Bár motívumaik nagy részét ők is a természetből kölcsönözték, mégis erőteljes stilizálással átalakítva, fantasztikus formavilágot teremtettek.
A korszak híres festői (Klimt, Egon Schiele, Ferdinand Hodler, Edvard Munch, Akseli Gallen-Kallela, Aubrey Beardsly, Eugéne Grasset) a hangsúlyos vonalkultusznak köszönhetően magas színvonalú grafikákat is alkottak. Az Art Nouveauban így virágkorát élte a reklámgrafika, a plakátművészet és a tipográfia.
Gustav Klimt (1862-1918)
az 1897-ben alapított Secession nevű művészetegyesület elnöke, a bécsi szecesszió legmeghatározóbb alakja. Mesteri fokra emelte a stilizálást. Gyűjtötte és tanulmányozta a japán fametszeteket, kimonókat és műtárgyakat. A japán művészetről szerzett ismereteit a bizánci, valamint a középkori festészet módszereivel együttesen használta fel. Képein az arcokat és más testrészeket plasztikusan, míg a ruházatot és a háttér elemeit síkszerűen festette meg. Színskáláján az arany és az ezüst szinte mindig szerepelt. A nők, az erotika kedvenc témái közé tartoztak.
 |
| Körösfői -Kriesch Aladár által tervezett könyvborító |
Gödöllői Iskola
Az iskola tagjainak (Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor) munkásságában ugyanezek a műfajok emelkedtek ki. Nálunk a szecessziós törekvések egyik központja az 1901-1921 között fennálló gödöllői művésztelep lett (...). Céljuk a magyarság ősi motívumainak összegyűjtése és feldolgozása által egy egységes magyar formanyelv megteremtése volt.
● ● ●
Fontos megemlíteni még ebben a korszakban Henri de Toulouse-Lautrec művészetének jellemzőit:
- Első festői periódusában különösen Degas stílusa és témái hatottak rá.
- Virtuóz technikai tudás, könnyed vonalvezetés.
- A mozdulatok jellegzetességét megörökítő lendületes rajzok.
- A 19. századi japán fametszetek hatására utaló határozott kontúrok és tiszta ragyogó színek alkalmazása.
- Fényképszerűen esetleges - dekomponált - képkivágások.
- Az élénk színfoltokból álló, színes litográfiával készült plakátjai példaképül szolgáltak a későbbi plakátművészetnek.
- Fő témái: kávéházak és tánctermek világa, színházi előadások, a nyilvános házak lakói, mulatók - különösen a Moulin Rouge - eseményei, valamint a társasági élet szereplőinek bemutatása.
forrás: Horváth Katalin, Imrehné Sebestyén Margit: A képzelet világa 2.
 |
| Toulouse-Lautrec: A tánc (1890), 115 x 150 cm |
Szeretném figyelmetekbe ajánlani a Lautrec című filmdrámát, amely bemutatja a festő életét, munkásságát és életfelfogását. Lautrec szerepére tökéletes színészt választottak Regis Royer személyében.
A következő bejegyzésben az Ex Libris kialakulásáról, funkciójáról és készítéséről olvashattok majd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése