 |
| Kolomann Moser: Ex libris |
Mi is az ex libris?
A könyvművészethez szorosan kapcsolódott az úgynevezett ex librisek tervezésének gyakorlata. Az ex libris olyan sokszorosított grafika lap, amely a könyv borítójának belső oldalára ragasztottak. Ez a tulajdonos megjelölésére szolgált, feltüntetve annak nevét vagy monogramját, esetleg címerét, jelmondatát. A feliratokat gyakran szimbolikus vagy allegorikus ábrákkal egészítették ki.
Az ex libris kialakulása
Az első ex libriseket a reneszánsz mesterek készítették (14. század), akik heraldikus (heraldika = címertan) műveket hoztak létre a nemesek számára. A 18. században jelentek meg a dekoratívabb, allegórikus jellegű kompozíciók. A témaválasztás a 20. században teljesen felszabadult, és az ex librisek eredeti funkciójukat elvesztve már nem kerültek bele a könyvekbe, hanem önálló grafikai lappá alakult.
Stílusjegyek
 |
| Kozma Lajos (1884-1948) által készült Ex libris |
A századforduló jelentette ennek a művészetnek a fénykorát, sorra jöttek létre az ex libris társaságok, egyesületek, megjelentek az első szakfolyóiratok. A századfordulós ex librisek zöme a szecesszió stílusjegyeit viselte magán. A grafikusok fontos szerepet tulajdonítottak az ornamentikának, a természeti motívumokat stilizálva jelenítették meg, és sokszor merítettek ihletet a népművészetből. Az ábrázolási módot tekintve inkább a síkszerű vonalkompozíciókat részesítették előnyben.
Ex libris Magyarországon
A gödöllői Nagy Sándor vonalrajzai, Sassy Attila Beardsley-hatást sejtető lapjai, Kozma Lajos magyar népművészetet felfedő kisgrafikái és Rozsnyay Kálmán elegáns hölgyeket ábrázoló ex librise jelezték a hazai stílusirányzatokat. Mellettük még sok kismester tevékenykedett, mint például Faragó Géza, Faragó József, Sarkadi Emil, Gara Arnold.
forrás: Horváth Katalin, Imrehné Sebestyén Margit: A képzelet világa 2.
Következő bejegyzés témája: Szecessziós tipográfia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése