Azóta sokat változtunk, terméktervezői kezdetekből inkább grafikai terep felé indultunk és a kis oldal fokozatosan kinőtte magát.
A tulajdonságok nem állandóak - ez a természetes. Hiába van technikailag felépítve az oldal, php alapokra rögzítve; a vele "élő" tagoknak hála saját életet él és lélegzik az internet sivatagában.
Mindenesetre vannak dolgok, melyeket továbbra is magunkénak szeretnénk tudni és ebbe a hasznos kommentelés is beletartozik. Ezt az egyet változatlanul fenn szeretnénk tartani, illetve a fejlesztés gondolata sem áll távol tőlünk.
Nem merülök bele túlságosan az ősi kérdésbe: mely kritikák hasznosak, haszontalanok; ez túlságosan szubjektív.
Ha a személyes véleményt lefaragjuk a kérdésről, akkor annyit kaphatunk bizonyosan: az a komment számít kritikailag hasznosnak, melyből tanulhatunk és melyet beépíthetünk további alkotásainkba.
Megeshet, hogy az aktuális kritikának nem vesszük hasznát. Számunkra ilyenkor megszűnhet annak megfontolási lehetősége, viszont másoknak - konkrétan a komment olvasóinak - talán hasznára válhat. Sőt, továbbmegyek: maga a komment író is tanulhat saját szavaiból.
 |
| http://www.kockart.hu/gallery/garpeer/utmutato-kritikairashoz-7271 |
A kritikaírást is lehet gyakorolni. Először is meg kell tanulnunk azt, hogy nem a saját véleményünk, ízlésünk körül forog a világ. Attól még, hogy nem szeretjük a rózsaszínt, leírva azt nem fogunk segíteni a kép készítőjének. Próbáljunk kicsit objektívek lenni!
Használhatatlan (negatív) kommentelésre néhány példa:
"ez szar"
Szerinted tényleg? Annyira, hogy indokolt a tapintatlanság is és mellőzöd az udvarias magyarázatot?
Sokszor jöhet ujjaink hegyére ez a kis kommentecske, azonban semmilyen körülmény között sem indokolt használata. Ezzel feltétlenül beletaposunk valakinek az alkotói moráljába és eztán még csak annyit sem mondhatunk el, hogy tanult a kommentedből.
Vagy ne írj semmit vagy próbáld megfogalmazni, miért nem jó szerinted az adott mű!
"nem tetszik..."
"... a színe.", "... a karakter.", "... a téma." És még lehetne erre példákat adni dögivel.
Az ilyen jellegű komment inkább egy szociális témakörre kapcsolódik vissza, ami pedig továbbrúgja a személyeskedés felé szavainkat. Szociális olyan szempontból, hogy hasonulni vagy ellenkezni akarunk a másik ízlésvilágához/val, viszont éppen ezért személyeskedés, mert az ellenkezés esetében már kimerítjük az "ellenségeskedést". Mintha mindenképp ki akarnánk mutatni, hogy nem értünk egyet a másik véleményével, ízlésével.
De kérdezte ezt bárki is?
Ha valami nem tetszik, ne írjuk le - hacsak nem vonható le belőle valamiféle tanulság. Példának okáért: "ha ezt a színt alkalmazod, nem feltétlenül lesz népszerű eme képed szerintem". Így már indokolt az esetleges nem tetszik, még ha ez a tény részedről nincs is konkrétan leírva. A mű alkotóját hidegen fogja hagyni, hogy neked mi a kedvenc színed.
"inkább válts stílust..."
Egy példa arra, mikor a másikat arra próbáljuk rávenni, hogy az általunk kedveltebb stílusban, eszközökkel alkosson inkább. Léteznek természetesen véleménybeli különbségek az alkotás kapcsán: ilyen örökzöld téma a fotórealisztikus stílus vagy a maszatolt tónus "helytelensége".
Ha nem szeretünk egy stílust, attól még ne szóljuk le. Lehet, hogy tökéletesen látjuk magunk előtt az okokat, miért "nem jó"; tisztában kell lennünk azzal, hogy a másiknak pedig megvan a "miért jó" válasza. Felesleges felhánytorgatni folyton-folyvást egy olyan kérdést, mely sosem lesz határozottan elbírálva, jó-e vagy sem. És mi sem vagyunk feljogosítva eme kérdés eldöntésére.
Megesik az is, hogy mondandónkat nem tudjuk rendesen, nem sértőn csomagolni. Létezik olyan, hogy tudjuk a másikról: valójában segíteni szeretne, de olyan megfogalmazás sikeredik tőle, mely által inkább a bunkó címke kerül az illető kommentelőre.
Ha tudjuk magunkról, hogy félreérthetően fogalmazunk, akkor érdemes odafigyelnünk a problémára. Először is tegyük fel a kérdést, miért nem szeretik a kommentjeinket! Lehet, hogy csak túlságosan akaratosnak tűnünk és emiatt nem kedvelik a kommentjeinket. Talán túlságosan szubjektíven fogalmazunk, amitől sokan a falra tudnak mászni (többek közt jómagam is)!
Ha a kérdésre megtaláltuk a választ (kérdezzünk meg pár ismerőst is, ha máshogy nem megy), akkor a következő lépés már viszonylag egyszerű. A kommentet elküldése előtt olvassuk át többször is és próbáljuk meglelni a sértő kliséket, szavakat. Ezzel azt is elérjük, hogy a szövegeink elgépelési hibáktól is mentesebb lesz.
Folyt. köv.
www.kockart.hu
